GYIK

Felvételizőknek

  • Mi a felvételi követelmény a cégekhez? Hogyan kell jelentkezni a cégekhez?

    Ezt a cégek a saját igényeik szerint határozzák meg. A jelentkezési feltételekről, követelményekről és a jelentkezés módjáról tájékozódj a választott főiskola/egyetem és a cégek honlapján.

  • Meddig kell jelentkezni a cégekhez?

    A jelentkezési határidőt a cégek határozzák meg. Tájékozódj weboldalukon, illetve a felsőoktatási intézmények honlapján.

  • Hogyan választanak a jelentkezők közül a cégek?

    Minden vállalat a saját kiválasztási módszerei szerint dönt arról, kit vesz fel. Ennek megfelelően ők határozzák meg, mit kérnek a jelentkezőktől és milyen „próbákat” kell teljesíteni. Valahol mindössze egy motivációs beszélgetésre hívják a diákokat, máshol házi projektmunkát kell elvégezni. Az is lehet, hogy már az előzetesen beküldött dokumentumok alapján szűrik a jelentkezőket, tehát az sem biztos, hogy behívnak a céghez egy személyes találkozásra.

  • Mikor tudom meg, hogy kiválasztott-e az a cég, ahova jelentkeztem?

    Még a központi felvételi eljárás sorrend-módosítási határideje előtt értesítenie kell a vállalatnak, hogy kiválasztott-e. Ez alapján még át tudod gondolni, hol szeretnéd folytatni tanulmányaidat.

    A pontos dátumról minden évben a felvi.hu oldalon tudsz tájékozódni. 2015-ben a visszajelzési határidő: július 3.

  • Nem választott ki a cég. Lesz lehetőség pótjelentkezésre?

    Attól függően, hogy hány olyan hallgató nem nyer felvételt az adott felsőoktatási intézménybe, akit egy vállalat kiválasztott, a cégek hirdethetnek pótfelvételt a megüresedett helyekre. Ebben az esetben azonban már csak olyan céghez jelentkezhetsz, amelyik partnere annak az intézménynek, ahová felvettek. Erről tájékozódj az intézményeknél és vállalatoknál.

  • Beadtam a felvételi jelentkezést és kiválasztott az a cég ahova jelentkeztem. Mit kell tennem?

    Minél jobb eredményt elérni az érettségin, hogy bejuss az egyetemre, főiskolára.

  • Felvettek a főiskolára/egyetemre és a cég is kiválasztott. Mit kell tennem?

    A felsőoktatási intézmények és a cégek kölcsönösen tájékoztatják egymást a felvett hallgatókról. Az iskola és a vállalat is tájékoztatni fog a továbbiakról (szerződéskötés, munkarend, stb.). Ha augusztus közepéig ezt mégsem tennék meg, akkor bátran lépj kapcsolatba velük a megadott elérhetőségeken.

  • Felvettek a főiskolára/egyetemre, de a cég nem választott ki. Most mi lesz?

    Hagyományos” képzésben kezdheted meg a tanulmányaidat. Ne aggódj, az intézmények kiváló kapcsolatokat építettek már ki gyakorlati helyet biztosító vállalatokkal, így lesz lehetőséged kipróbálni magad a szakmában hallgatói éveid alatt. Érdemes tájékozódnod a felsőoktatási intézményed weboldalán, hogy esetleg valamelyik cégnél szabadult-e fel duális pozíció (pl. kiválasztottak egy jelentkezőt, de nem vették fel egyetemre/főiskolára), és hirdetnek-e rá pótfelvételit.

  • Nem választott ki egy cég sem, de felvettek az egyetemre/főiskolára. Jövőre újrapróbálkozhatok?

    Felsőbb évesként egyelőre nincs lehetőség csatlakozni a duális képzéshez.

  • Miben lesz más az órarendem, mint a többieknek?

    Az alapképzés kurzusai és követelményei megegyeznek a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatókéval. Az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzitek meg. A duális hallgatók plusz ismereteket kapnak a cégek képzésein és a gyakorlati időszakban.

    Jelentős eltérést a szünetekben és vizsgaidőszakban tapasztalhatsz, hiszen akkor, amikor a többiek már végeztek a vizsgáikkal, te a gyakorlati heteidet töltöd a vállalatnál. Ha pihenőt szeretnél, akkor szabadságot kell kivenned.

  • Mennyi szabadságom lesz?

    A korodból fakadóan évente 20 nap szabadság jár. Ezeket felhasználhatod pihenésre és tanulásra is.

  • Hogyan tudok majd elmenni a munkából vizsgázni?

    A vállalatok a törvény szerint kötelesek elengedni vizsgázni. A vizsgaidőszak elején érdemes egyeztetned vállalati mentoroddal, feletteseddel, miként tudjátok megoldani, hogy legyen elegendő időd felkészülni a számonkérésekre.

  • Ki lehet lépni a duális rendszerből?

    Ha úgy érzed, hogy sok együtt a munka és a tanulás, akkor először érdemes egyeztetned tanáraiddal és vállalati mentoroddal, feletteseddel. Hallgatóként lehetőséged van egyéni tanrendet igényelni, a vállalatoknak pedig érdekük, hogy minél eredményesebben elsajátítsd a tananyagot és ezáltal minél jobb szakemberré válj.

    A cégekkel határozott idejű hallgatói munkaszerződést írsz alá, aminek a felmondása jogilag szabályozva van, ezért ez ügyben egyeztess a HR-es munkatárssal.

  • Ha megszerzem a diplomát, akkor meddig kell a cégnél maradnom?

    A cégekkel a képzési időre szóló, határozott idejű szerződést kötsz. Ha nincs erre vonatkozó kitétel a szerződésedben, akkor nem kötelező ott maradnod a lejárta után.

  • Elküldhet a cég, ha nem elégedett a munkámmal?

    Természetesen. Ha a hallgató nem teljesíti az általa vállaltakat, akkor szerződést szeg. Ezek cégenként eltérnek, ezért alaposan olvasd át szerződésed mielőtt aláírod!

Gazdálkodó szervezeteknek

  • Melyek a felsőoktatási intézmények és a képzésben részt vevő válallatok együttműködési megállapodásának kötelező elemei?

    Az együttműködési megállapodás kötelező elemei a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet 16.§-ban: "A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről" c. pontban rögzítettek.

  • Milyen követelményeknek kell megfelelnie a duális képzésben részt vevő felsőoktatási intézménynek és gazdálkodó szervezetnek?

    A 19/2012. (II. 22.) Korm. rendeletben rögzített felhatalmazása alapján a Duális Képzési Tanács segíti a duális képzések megfelelő szervezési és minőségi elvárásainak kialakítását. A testület határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben a szakmai gyakorló helyként közreműködő vállalattól, szervezettől, illetve a gyakorlati képzésben résztvevő szakembertől elvárhatók. A 2015/2016. tanévben a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyeknek csak a Tanács által elfogadott általános Követelményrendszernek kell megfelelniük. A Duális Képzési Tanács megkezdte azoknak a képzési területenként különböző , részletes követelményrendszereknek kidolgozását, amelyeknek 2016/2017-es tanévtől meg kell felelnie az együttműködő partnereknek.

  • Hogyan zajlik a duális képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek minősítése a 2015/2016-os tanévre vonatkozólag?

    A duális felsőfokú képzésben, a gyakorlati képzésben részt vevő gazdasági szervezet minőségi auditálása azt követően kezdődik, amikor a felsőoktatási intézmény és szervezet között létrejön az együttműködési megállapodás. A megállapodás kapcsán első körben a felsőoktatási intézmény dönt arról, hogy az adott képzéshez kapcsolódóan a szervezet partner tud lenni az oklevélhez vezető képzésben. Az együttműködő gazdasági szervezetek minőségi auditálása folyamatos, amelyet a Duális Képzési Tanács végez. A 2015/2016. tanévben a duális képzésben részt vevő partnerszervezeteknek a Duális Képzési Tanács által elfogadott általános követelményeknek kell megfelelniük.A DKT követelményrendszerének elemeit a dualisdiploma.hu honlapon egy önértékelési kérdőívben tette közzé, amelyet képzésekben részt vevő vállalatok munkatársainak kell kitölteniük. Az önértékelési kérdőív a következő linken elérhető:
    A partnerszervezetek, szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézménynek kell kezdeményeznie az Oktatási Hivatalnál, a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően.

  • Hogyan zajlik a duális képzésben részt vevő gazdálkodó szervezetek minősítése a 2016/2017-os tanévtől?

    A 2016/2017-es tanévtől a képzésben részt vevő vállalatok minősítése el fog térni az idei év gyakorlatától. A 2016-től a képzési területenként létrehozott bizottságok minősítik a duális képzésben részt vevő szervezeteket. A felsőoktatási intézmények a képzések nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó eljárásban kezdeményezik az Oktatási Hivatalnál a képzéshez kapcsolódó duális szakmai gyakorlóhelyek nyilvántartásba vételét.

  • Mennyi időt kell eltölteni a hallgatónak a gyakorlati képzést lebonyolító vállalatnál?

    A felsőoktatási intézmény és a duális képzésben résztvevő vállalat, szervezet „osztozik” a képzés feladatain és a képzési időn: a hallgató által a duális gyakorlatnak helyt adó szervezetnél eltöltött ideje el kell, hogy érje az intézményi szakaszok összes idejének legalább 80%-át. Ezt az arányt a teljes képzési idő alatt szükséges elérni, az időbeosztásról az intézmény és vállalat közösen dönthet, azonban minden tanévben a két intézményi szakaszt egy gyakorlati (vállalatnál eltöltött szakasz) kell, hogy kövessen.

  • Lesz-e lehetőség a július 23-i ponthatár megállapítást követően az együttműködő partnereknél megmaradt üres helyek feltöltésére, illetve az időközben bevont új partnerek helyeinek feltöltésére?

    Amennyiben a ponthatárok megállapítása után kiderül, hogy duális partner vállalatnál marad betöltetlen hallgatói hely, akkor annak betöltésére egy második körös kiválasztás keretében legkésőbb 2015. szeptember 30-ig sor kell kerüljön. A kiválasztáson azon személyek vehetnek részt, akik az adott alapképzésen a felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyt létesítettek és más vállalattal duális szerződést nem kötöttek.

  • Gyakorlati képzés adminisztratív követelményei: Jelenlét, foglalkozási napló, megengedett hiányzás mértéke és ennek vezetése hogyan kell történjen?

    Mindig az adott vállalat belső eljárásainak megfelelően kell történjen, figyelembe véve a hatályos munkajogi szabályozást.

  • Hogy fog történni a vizsgáztatás a vállalatnál?

    A vállalat értékeli a hallgató teljesítményét - figyelembe véve az adot vállalat saját értékelési módszereit.
    A szak tantervében meghatározott ellenőrzési, vizsgáztatási rendszer a felsőoktatási tanulmányok alatt érvényesül. A hallgató vizsgáit ugyanúgy teljesíti az intézményben, mint a nem duális képzésben részt vevő hallgatók. Amennyiben az felsőoktatási intézmény erre lehetőséget biztosít, a szorgalmi időszakban "elővizsgák" is szervehetők, így a vizsgaidőszak kevésbé befolyásolja a hallgató munkavégzését a vállalatnál. Az intézményi tanterv, és a vállalati gyakorlat két párhuzamos szakasza a képzésnek.

  • Milyen feltételekkel és mekkora összegig csökkenthető a szakképzési hozzájárulás?

    A képzésben részt vevő gazdasági szervezeteknek a szakképzési hozzájárulásról szóló hatályos rendelkezése biztosítja annak a lehetőségét, hogy a bruttó kötelezettsége mértékéig a hivatkozott gyakorlati képzésre megállapított normatívát csökkentő tételként elszámolja. A 280/ 2011. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza a gyakorlati képzés szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának számítását. A korm. rendelet alapján 2015-ben egy képzési nap után hallgatónként 4530 Ft-al csökkentheti a vállalat kötelezettségét. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma vizsgálja annak lehetőségét, hogy a duális képzésben részt vevő partnerszervezetek esetében milyen módon van lehetőség módosítani a SZHJ fizetési kötelezettséget, figyelembe véve ezeknek a szervezeteknek a megnövekedett munkáját a képzési gyakorlatok lebonyolításában.

  • Az év 365 napjára kell fizetni a hallgatónak járó díjat?

    A vállalat a képzés teljes idejére, 12 hónapra minden évben, összesen 3 vagy 3,5 évre köteles díjazásban részesíteni a hallgatót mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt. A díjazás heti összege minimum a havi minimálbér 15%-a (lásd Nftv. 44.§ (3) bekezdés a) pont), a vállalat ettől magasabb hallgatói jutattást is fizethet a képzésben részt vevő hallgatónak. A hallgatói jogviszony keretében fizetett összeg adó- és járulékkedvezménnyel jár, így arányaiban a normál minimálbérnél is alacsonyabb fizetési kötelezettséget jelent a vállalatok számára.

  • Újraminősítés milyen időközönként van? Mi történik, ha nem felel meg időközben a vállalat a feltételeknek?

    Az intézmények a teljes képzési időre kötötték meg az együttműködési megállapodást. A megállapodás feltételeiben, illetve annak felbontási lehetőségéről az intézménynek és a vállalatnak kell megegyeznie. Az intézménynek és a gazdálkodó szervezetnek kell dönteni arról, hogy megújítja-e az együttműködést egy újabb időszakra. A képzés tekintetében a programakkreditáció a MAB szakértői véleményére épít. A képzési duális formában történő indítása során a felsőoktatási intézmény és a DKT minősíti a szervezetet.

  • Továbbfoglalkoztatási hűségidő kikötése lehetséges-e a hallgatóval? (pl. tanulmányi szerződés alapján)

    Alapszabályként a hallgatói munkaszerződés kötelezően nem tartalmazhat ilyen kötelezettséget; a felek közös akarattal ettől eltérően megállapodhatnak.

  • Hallgatói munkaszerződésre készül-e sablon?

    A hallgatói munkaszerződés a www.dualisdiploma.hu oldalról tölthető le a következő linken: http://dualisdiploma.hu/downloads

  • Van-e előírás arra, hogy pontosan milyen oktatásban részesül, illetve milyen tevékenységet kell végeznie a hallgatónak a gyakorlati idő alatt?

    A DKT határozata alapján a gyakorlati idő négyféle tevékenységből tevődik össze: 1) munkavégzési (puha) készségek fejlesztése, 2) specifikus vállalati gyakorlati ismeretek oktatása, 3) mentorált egyéni munka, 4) önálló (pl. projektjellegű) munkavégzés.

  • Van-e előírás arra, hogy pontosan mennyi időt, és milyen beosztásban kell a vállalatnál töltenie a hallgatónak?

    A DKT határozata alapján a vállalatnál eltöltött gyakorlati időnek el kell érnie az intézménynél töltött képzési idő 80%-át. Ezt az arányt alapképzési szak esetében hét félévre vonatkozóan kell értelmezni. Alapszabály továbbá, hogy minden az két felsőoktatási intézményi szakasz után egy vállalati gyakorlati szakasznak kell következnie.

  • Honnan tudja meg a hallgató, hogy mely vállalathoz kerül?

    A vállalatok saját kiválasztási rendjük alapján végzik el a hallgatók előzetes kiválasztását, június 30-ig. A kiválasztási folyamat megszervezését az adott felsőoktatási intézmény segíti. A válallat értesíti ki a jelentkezőket a kiválasztás eredményeiről július 5-ig, annak érdekében, hogy a jelentkezőnek az eredmény tudatában még lehetősége legyen a sorrendmódosításra július 8-ig. A duális képzési formára a vállalat által június 30-ig kiválasztott jelentkezőknek az általános felsőoktatási felvételi eljárás keretében felvételt kell nyerniük az adott felsőoktatási képzésre. Amennyiben a ponthatár megállapítását követően kiderül az, hogy az adott felsőoktatási képzésre a kiválasztott jelentkező nem nyert felvételt, akkor a felvételt nyert és beiratkozott - de más vállalattal duális képzésre szerződést nem kötött - hallgatók közül szeptember 30-ig kell a vállalatnak kiválasztani a fennmaradó duális képzési helyekre a hallgatókat.

  • Ki a jogosultja a duális hallgató utáni állami finanszírozásnak?

    A felsőoktatási intézmények működéséhez a fenntartó biztosítja a támogatást. Az intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét az Nftv. és külön kormányrendelet határozza meg. Az állami támogatás eleme a képzési tevékenység támogatása és a hallgatói juttatás. A képzési támogatásra és a hallgatói juttatásra is a felsőoktatási intézmény jogosult az adott jogszabályok keretei között. Ha a képzés részeként hosszabb idejű (pl. féléves) szakmai gyakorlatra is sor kerül, a felsőoktatási intézménynek ezen feladatokat is a költségvetési támogatásból kell megoldania.

  • Hogyan történik a kollégista duális hallgatóknak a „hagyományos” – 10 hónapos – tanéven kívüli kollégiumi elhelyezése?

    A felsőoktatási intézmény gondoskodik a duális képzésben részt vevő kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a „hagyományos” tanév alatti feltételekkel, külön állami támogatás nélkül.

  • A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

    A képzés tartama alatt egy külföldi tanulmányi szakaszt tartunk támogathatónak. Ennek ütemezése a képzés vállalati szakaszára eshet. A vállalat valamely külföldi részlegénél tölthető, időtartama megfelel az itthoni vállalati képzési szakasznak.

  • Be lehet e felsőbb évfolyamon kapcsolódni a duális képzési formába?

    A duális képzési forma a teljes tanulmányi időszakhoz kapcsolódik. Ebből következően nincs arra mód, hogy a hallgató felsőbb évfolyamokon kapcsolódjon csak a duális képzésbe.

  • Hogyan történik a hallgatók előzetes kiválasztása a vállalatok által, illetve ez hogyan találkozik az intézményi kiválasztással a vonalhúzás során?

    Az érintett alapképzésre való jelentkezéstől elkülönül a duális formára való jelentkezés. Az alapképzésre országosan egységes elvek és pontszámítás alapján, rangsorolással kerülnek be a jelentkezők, a duális formára való felvétel pedig a vállalat egyéni/szubjektív szempontrendszere szerint történik. A vállalathoz a jelentkezőnek kell közvetlenül jelentkezni, az általános felsőoktatási felvételi eljárástól független módon. A vállalat saját eljárásban előzetesen kiválasztja az általa megfelelőnek talált jelentkezőket. Ezzel párhuzamosan az általános, állami felvételi eljárásban a jelentkezők benyújtják jelentkezésüket a felsőoktatási intézményhez. A vállalat által kiválasztott jelentkezők a pozitív besorolási döntést (ponthatár megállapítását), a beiratkozást követően az felsőoktatási intézménynél a képzés duális formája szerint folytatják tanulmányaikat.

  • Amennyiben időközben kiszáll a hallgató a képzésből, kérhető-e a hallgatótól időarányos kompenzáció a vállalat költségeinek fedezésére?

    A hallgatói munkaszerződésben nincs lehetőség időarányos kompenzáció fizetésének kikötésére a hallgatói felmondás esetén az erre vonatkozó feltételeket, követelményeket a hallgatói munkaszerződésben lehet meghatározni.

  • Hogyan kezelendő, ha egy hallgató ki akar szállni a duális képzésből? Mi történik, ha a cég akar kiszállni, vagy kizárja a hallgatót a képzésből?

    A hallgató bármikor kérheti átvételét a hagyományos nappali munkarendre. Az együttműködési megállapodásban – illetve a hallgatói munkaszerződésben – szükséges rendelkezni a megállapodás és a szerződés egyoldalú vállalati felmondásának lehetőségéről, jogkövetkezményeiről.

Intézményeknek

  • Melyek a felsőoktatási intézmények és a képzésben részt vevő válallatok együttműködési megállapodásának kötelező elemei?

    Az együttműködési megállapodás kötelező elemei a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet 16.§-ban: "A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről" c. pontban rögzítettek.

  • Külföldi partnerrel van-e lehetőség a duális képzésre együttműködési megállapodást kötnie az intézménynek?

    A hazai jogszabályi környezet nem teszi lehetővé ilyen képzési koncepció kialakítását, és ez a lehetőség a duális képzési rendszerrel kapcsolatos célkitűzéseink több elemével is ellentétes hatású lenne . A duális képzéssel az ország munkaerő piaci igényeihez kapcsolódó új képzési forma. A Magyarországon működő nagyvállalatok és hazai tulajdonú KKV-k érdekében és igényeinek megfelelően szerveződik a felsőoktatási duális képzés. Célunk, hogy a vidék népességmegtartó erejét is szélesítsük a helyi ipar és a felsőoktatás együttműködésével. Ezzel szemben a külföldön működő vállalatnál gyakorlatot szerzett hallgató nagyobb eséllyel helyezkedik el az adott országban, hozzájárulva a jól képzett szakemberek hiányához, amely helyzetet éppen a duális képzés hivatott kezelni.

  • Lesz-e lehetőség a duális képzések indítására keresztfélévben is?

    Keresztfélévben a felsőoktatási intézmények kevésbé indítanak teljesidejű alapképzést. Természetesen, ha indul ilyen, akkor elképzelhető annak duális képzési formában történő indítása is.

  • Hogyan történik a kollégista duális hallgatóknak a „hagyományos” – 10 hónapos – tanéven kívüli kollégiumi elhelyezése?

    A felsőoktatási intézmény gondoskodik a duális képzésben részt vevő kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a „hagyományos” tanév alatti feltételekkel, külön állami finanszírozás támogatás nélkül.

  • A hallgatók esetleges külföldi tanulmánya hogyan illeszkedik a duális képzésbe?

    A képzés tartama alatt külföldi tanulmányi szakaszt tartunk támogathatónak. Ennek ütemezése a képzés vállalati szakaszára eshet. A vállalat valamely külföldi részlegénél tölthető, időtartama megfelel az itthoni vállalati képzési szakasznak.

  • Melyek a felsőoktatási intézmények feladatai a felvételi eljárásban a duális képzések esetén?

    A felsőoktatási intézmény feladata a felvételi eljárás során a duális képzési forma esetén:
    A duális forma iránt érdeklődők tájékoztatása a jelentkezés céges formai és tartalmi követelményeiről, a céges kapcsolattartókról.
    A partner céghez jelentkezést benyújtók adatainak bekérése a cégektől, annak ellenőrzése, hogy a személy, jelentkezik az adott alapképzési szakra.
    Annak biztosítása, hogy a cég a jelentkezőket kiértesíti a céges kiválasztás/felvételi eredményéről július 5-ig.
    Amennyiben erre az fenntartó igényt tart, adatszolgáltatás a folyamat állásáról.
    Amennyiben a ponthatárok megállapítását követően kiderül, hogy vállalatnál maradt betöltetlen duális képzési hely, akkor annak segítése, hogy a megmaradó hely(ek) intézménnyel adott alapképzési szakon felvételt nyert és hallgatói jogviszonyt létesített (beiratkozott) hallgatók között meghirdetésre kerüljön, a vállalati második körös kiválasztás lebonyolításra kerüljön szeptember 30-ig. A Felsőoktatási Információs Rendszerbe az intézmény DKT által auditált duális partner vállalataival kötött megállapodások nyilvántartásba vétele, valamint a duális képzésen résztvevő hallgatók személyi nyilvántartás felé történő lejelentése.

  • Milyen hallgatói létszámmal indítható el a duális képzés (van-e minimum létszám)? Elképzelhető-e program, ahol csak 1 duális képzéses hallgató van?

    Tekintettel arra, hogy a duális hallgatók a „hagyományos” nappali hallgatókkal együtt vesznek részt a képzés intézményi részében, nincs alsó létszámkorlát. Az együttműködési megállapodás tartalmazza a gazdálkodó szervezet kapacitását. A felsőoktatási intézménynek az együttműködési megállapodások ismeretében szenátusi döntést kell hozniuk a hallgatói létszámról, amely létszám része a nem duális képzésben meghirdetett létszámnak.

  • A duális képzés munkamegosztása szekvenciális, vagy párhuzamos? Szekvenciális esetén milyen tömbösítés képzelhető el?

    A duális hallgató a szorgalmi időszakot a „hagyományos” nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően vesz részt a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Ezért kell illeszkednie legalább 90%-ban az ajánlott tantervnek a „hagyományos” szak ajánlott tantervéhez. A 10%os eltérés a vállalati szakasznál, azon belül is a gyakorlati részeknél érvényesülhet.

  • Átalakul-e a tananyag, vagy tartani kell a KKK elvárásait, és így kialakítani egy duális megoldást?

    Az Nftv. 108.§ 1a. pont értelmében a KKK keretei között kell létrehozni a duális formájú tantervet.

  • A vállalatok által kiválasztott, általános felvételi feljárásban felvett hallgatókat minden esetben át kell-e sorolni a duális képzésre?

    A vállalat által előzetesen kiválasztott jelentkezőket – a pozitív besorolási döntést a beiratkozást követően – az intézmény a képzés duális képzési formája szerinti tartja nyilván és jelenti a FIR felé.

  • Kinek a feladata és jogi kompetenciája a vállatokat ellátni a jelentkezők adataival?

    Ez a felsőoktatási intézmény feladata.

  • A felsőoktatási törvény szerint tudományos fokozatok, tárgyfelelősi elvárások stb. szabályozzák, hogy ki oktathat, milyen felelőssége van. Ez hogyan vonatkozik a duális képzésre, illetve a vállalatok képviselőire?

    A képzésben a vállalati oldalról résztvevők személyéről az intézmény és a vállalat dönt közösen. A Duális Képzési Tanács határozza meg azokat a követelményeket, amelyek a felsőoktatási duális képzésben a gyakorlati képzésben résztvevő szakembertől elvárhatóak.

  • Hogyan történik a duális képzés megvalósítása a tanulmányi adminisztrációban és a központi nyilvántartásokban (FIR IT, Szny)?

    A tanulmányi rendszerben nem önálló képzés (lásd. Nftv. szövegében) A tanulmányi tartalom és a megszerezhető szakképzettség azonos, nincs elkülönülő képzési és kimeneti követelmény (KKK). A képzés szakmai gyakorlóhelyek minősítését követően, a képzés megvalósuló alternatív formájaként kerül nyilvántartásba. A DKT által auditált duális vállalati partnerekkel kötött együttműködést a felsőoktatási intézmény az Oktatási Hivatalnál nyilvántartásba veteti. A nyilvántartásba vett, adott alapszakhoz tartozó duális gyakorlóhelyekre lehet jelenteni a személyi nyilvántartásban a hallgatót. A tanulmányi rendszerben és a FIR-ben a duális jelleg egy külön képzési elem a szakon belül, mely leginkább a specializációhoz hasonlít, mert sajátos ismereteket biztosít, azonban önálló szakképzettséget nem eredményez.

  • Milyen munkarendben folyhat a duális képzés?

    A képzés duális formája nem önálló munkarend (részidejű vagy teljes idejű képzés). A felsőoktatási képzés duális formája csak nappali rendszerű, teljes idejű képzésként szervezhető meg. A nappali munkarendhez kötődő a hallgatói jogok keletkeztetését a tanulmányi nyilvántartásban számos törvény, egyéb jogszabály a már definiált nappali munkarendhez köti [felvételi (kormányrendelet), állami ösztöndíj (törvény és kormányrendelet), OEP egészségügyi ellátásra való jogosultság (törvény), diákigazolvány típus (kormányrendelet), hallgatói juttatások (kormányrendelet), kollégiumi elhelyezés (kormányrendelet), iskoláztatási támogatás (törvény), árvaellátás (törvény).

  • Milyen formában jelennek meg a duális képzések a FIR rendszerében?

    A FIR intézménytörzsben létrejön a duális jelleggel bíró képzések nyilvántartása. A nyilvántartásba vétel eredménye egy olyan táblázatrendszer, mely intézményenként tartalmazza, hogy mely céggel mettől meddig folyik duális jelleggel is a képzés. Az elméleti képzés szerkezetébe (gráfjába) beépül a duális jelleget megjelenítő képzési elem. Az intézmény a FIR személyi nyilvántartása felé közli, hogy az adott hallgató adott képzésén a duális képzési elemet felvette, valamint megadja a cég nevét és a szerződés sorszámát

  • Az 51/2007-es Korm.r. szerinti hallgatói juttatások (tanulmányi ösztöndíj, szociális ösztöndíjak stb.) hány hónapra szólnak?

    A duális képzésben részt vevő nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók az általános szabályok szerint – 10 hónapig – részesülhetnek a hallgatói juttatásból.